Községháza épületének energetikai korszerűsítése

A projekt keretében az okányi Községháza energetikai felújítása valósul meg. A felújítás keretében 559 m2 felületen külső homlokzati szigetelés, valamint 665 m2 felületen födémszigetelés valósul meg. A homlokzati szigetelés során 15 cm vastagságban expandált polisztirol szigetelés kerül felhelyezésre, mely biztosítja a megfelelő hőszigetelést a fűtött teret határoló épületszerkezetek számára. A födémre 20 cm-es vastagságban Kőzetgyapot kerül leterítésre. A projekt keretében továbbá a nyílászárók is kicserélésre kerülnek 134,7 m2 felületen, így a korszerűbb és jobb hőátbocsátási tényezővel rendelkező nyílászárók tovább segítik az energetikai korszerűsítés hatékonyságát. Az elavult gázkazán cseréje is megtörténik a fejlesztés keretében. A helyére egy korszerű kondenzációs kazán kerül elhelyezésre. A kazáncsere mellett a hőleadói oldal korszerűsítése is tervezett, melynek során termosztatikus szelepekkel ellátott új radiátorok is beépítésre kerülnek. A villamosenergia igény fedezésére egy 32 panelből álló napelemes rendszer is telepítésre kerül az épület tetőszerkezetére. Sor kerül továbbá az épület projektarányos akadálymentesítésére is, melynek keretében mozgássérült mellékhelyiség és feljáró készül.
A fejlesztés az önkormányzati intézmények költségeinek csökkentése mellett hozzájárul a településkép javításához, a környezetszennyezés csökkentéséhez, fenntartható fejlődést szolgáló szempontok érvényesítéséhez az energiahatékonyság terén. A tervek az általános érvényű és az eseti hatósági előírások, követelmények, országos és ágazati szabványok figyelembevételével készültek el, azoktól való eltérés nem vált szükségessé. A tervezés során az építész tervező, gépész tervező és energetikai szakember konzultáltak az épületenergetikai lehetőségekről. Az energetikai korszerűsítés indoka kettős. A Terület- és
Településfejlesztési Operatív Program keretében megfogalmazott indikátorok célértékei regionális és területi szintre bontottan helyi kötelezettségeket is szabnak a településeknek a klímavédelemmel és a megújuló energiaforrások bevonásával kapcsolatban, így az ennek való megfelelés, valamint a környezettudatos településvezetés szempontjából a fejlesztés megvalósítása erősen indokolt. A TOP 3. prioritási tengelyének célterülete az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása kiemelten a városi területeken; a Projekt pedig a 3.B, a Települési önkormányzatok energiahatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése egyedi célkitűzéshez tud kapcsolódni azáltal, hogy az
egyedi célkitűzésben foglaltakhoz helyi szinten jelentős mértékben hozzájárul. Mindezek mellett költséghatékonysági szempontok is vezérelték a fejlesztési igény megfogalmazását, tekintettel arra, hogy az Önkormányzat működési költségeinek jelentős részét a települési tulajdonban álló közintézmények működtetése adja. Ezen költségek nagymértékben csökkenthetőek az energetikai szempontú korszerűsítéssel, hiszen a modernebb infrastruktúra alacsonyabb rezsiköltséggel működtethető, ami jelentős költségmegtakarítást eredményezhet a település kiadásaiban.